1919. április 18-án a Kőröstárkányba és Nyégerfalvára bevonuló román félkatonai alakulatok vérfürdőt rendeztek és kirabolták a településeket. Kilencvenkét férfi, nő és gyermek esett áldozatul a pogromnak. Köröstárkány RMDSZ-szervezete elhatározta, hogy emlékművet állít. A polgármester, az RMDSZ által jelölt Benedek Ferenc és hívei úgy vélték, hogy kár felszaggatni a múlt sebeit. A református templom előtti poros téren már áll a Vági László által tervezett emlékmű. Gábor Ferenc RMDSZ-elnök elmondta, hogy a falat szimbolizáló alkotáson minden áldozat neve márványtáblán lesz majd olvasható. Az emlékmű mintegy ötvenmillió lejbe kerül. Ebből közel 21 millió lejt a Magyarok Világszövetsége állt. Augusztus 15-re tervezett megemlékezésre készül el az emlékmű. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke jelen lesz a rendezvényen, várják Markó Bélát, az RMDSZ országos elnökét és Tőkés László tiszteletbeli elnököt is, továbbá a hazai közélet mintegy félszáz személyiségét. /Pálfy Török László: Készül a tárkányi emlékmű. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 27./
2004. április 26.
Nagyváradon a szavazással összeállt a városi tanácsosi jelöltlista. A szavazatok alapján kialakult sorrendben: dr Földes Béla, Lakatos Péter, Cseke Attila, Delorean Gyula, Pető Csilla, Pásztor Sándor, Huszár István, Vági László és Kis Gábor. Nagyváradon a költségvetési pályázati támogatásból 930 millió lejt a református, 670 milliót a római katolikus gyülekezetek, 60 milliót a baptista, 40-et az evangélikus és 20-at az unitárius egyház kapott. A kulturális célra megpályázható 2,1 milliárd lejnek a fele magyar civil szervezetekhez került, például 270 millió a Varadinum Alapítványhoz, 50 millió a Tibor Ernő Galériához. A ifjúsági alapból is jutott a magyarsághoz, a 350 millióból támogatták a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatot és az Albin Alapítványt. /(Balla Tünde): Veletek Váradért – Kilencen a befutó helyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
2008. április 2.
Nagy darabokban omlik a kolozsvári Berde-palota homlokzata a járókelők nyakába. Kordont húz fel a kolozsvári rendőrség, miután a szüntelen hulló vakolat téglákat és elkorhadt deszkadarabokat ránt magával. „Abban az esetben, ha műemlék épületről van szó, a felújítási költségek 66 százalékát egyenlő arányban a kormány, illetve a helyi tanács állja, míg a fennmaradó összeg kifizetése a tulajdonosokra testálódik” – fogalmazott Vági László építész, a nagyváradi helyi tanács tagja. Magánszemély számára állami támogatás nincs, mondja Bogdanovits Péter, Nagyenyed főépítésze. Más a helyzet az állami tulajdonban lévő műemlékekkel. Kötelesek megőrizni és karbantartani az épületek külső és belső állagát a tulajdonosok, függetlenül attól, hogy műemlék épületről van szó, vagy sem – szögezte le Boros János kolozsvári alpolgármester. A tanács megelőlegezi az épületek külső tatarozásának költségét, amelyet a lakóktól utólag behajtanak. /Fejre omló történelem. Omladoznak az erdélyi városok műemlék épületei. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
